Asarum (kapotnyak, kereklevél)

A kapotnyak (Asarum) a borsvirágúak (Piperales) rendjébe és a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó nemzetség.

Nevének eredete

Asarum, a görög asaron, ágnélküli szóból ered, alakjára célozva.

Magyarországon élő képviselője a kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum). Karcinogén hatása miatt toxikus növényként tartják számon. 

A kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, örökzöld évelő növény.

Életmódja, élőhelye

Nedvesebb, hűvös, árnyas erdők aljnövényzetében nő. 

Március-májusban virágzik. 

Szubmontán bükkösökben, gyertyánelegyes erdőkben, ligeterdőkben, fenyvesekben.

A Mátrában és a Bükk-vidéken megtalálhatóak állománya.

Jellemzése

A gyöktörzse a talajban nő, a föld fölé csak könnyen felismerhető, jellegzetes, vese alakú, fényes levelei emelkednek. Szétdörzsölve a szár és a levélzet is borsillatú.
Ugyancsak jellegzetes, illatos, bíbor-barna virága nem feltűnő: körülbelül 15 mm-es; földre hajló. 

A pártacimpák háromszög alakúak, hegyesek.

Felhasználása

A középkorban gyökér- és hajtásdrogját vízhajtónak, fejfájás ellen, reuma gyógyítására és hánytatásra használták. Alkalmazása azonban súlyos következményekkel is járt: vesegyulladást, sőt halált is okozott. Ezért ma már kizárólag gyógyszergyári készítmények alapanyaga. 

Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.

Leveleit előszeretettel kötik a hóvirág csokrokhoz.
Gyöktörzséből tüsszentőport (havasi burnót, havasi tabak) készítenek.