Helleborus (Hunyorok) - Zöld pagony

Az elmúlt évek egyik legnagyobb slágernövényévé vált a hunyor. Nem is csoda, hiszen egy varázslatos, misztikus szépségű virágról van szó, mely a hóvirág, és a krókusz mellett a tavasz egyik legszebb virágos növénye.

Hunyor (Helleborus), a tél hűvös szépsége fajtától függően akár már novemberben is megmutathatja szépségét és tavaszig díszít virágaival.

A "hó rózsának" is hívott virág egyik legismertebb változata a "karácsonyi rózsának" is nevezett fekete hunyor.

A hunyor fajták azonban mind színben, mind megjelenésben ettől sokkal változatosabbak.

Helleborus Froskiss, Pennys Pink, kertemben, a bejárati ajtónál ...

Figyelem!

A hunyor minden fajtája kifejezetten mérgező növénynek számít, ezek közül is kiemelkedően mérgező a fekete hunyor, de egyes fajták, például a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) gyógyhatású.

A hunyorfajok évelők, kivétel nélkül mérgező növények: alkaloidjai az idegrendszerre és a szívre hatnak (különösen a fekete hunyor mérgező!).

Gonosz szellemek elűzője

Mivel a hunyorfajok (Helleborus spp.) minden része mérgező – és ez már ismeretes volt az ókori népek előtt –, az ókorban a gonosz szellemek elűzéséhez használták fel rituális körülmények között.

Gyökeréből készített porát a középkorban fülzúgás, kelevény, görcs, sőt még téboly ellen is alkalmazták.

A hunyorfajok a növények országába (Plantae), a zárvatermők (Magnoliophyta) törzsébe, a valódi kétszikűek osztályába, a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának Helleborus nemzetségébe tartoznak. Ebben a nemzetségben eddig 25-30 fajt ismerünk.

Lombhullató és örökzöld fajai is ismert.

Származási helyük Dél-Európa (főként a Balkán-félsziget), Közép-Európa, Törökország, Kaukázus.

ElőfordulásukDél-Európa (főként a Balkán-félsziget), Közép-Európa, Törökország, Kaukázus; egy faj (H. thibetanus) Kína nyugati részén honos.

Magyarországon három faja őshonos

- kisvirágú hunyor,

- pirosló hunyor,

- illatos hunyor,

Ritkaságuk miatt a hazánkban természetes körülmények között fellelhető 3 faj mindegyike védett!

A pirosló hunyor az Északi-középhegységben, a kisvirágú hunyor a Dunántúlon, az illatos hunyor pedig a Dél-Dunántúl keleti részén (Mecsek) foglalja el ugyanazt az élőhelytípust.

Legismertebb hunyor faj az Alpok mészkövestalajain honos fekete hunyor.

Általános jellemzésük

A hunyorok fajtától függően alacsony vagy középmagas növekedésűek, kora tavasszal (egyes fajták már télen) virágzó évelők.

Mivel cserjék és fák lombfakadása előtt virágoznak, így elegendő fényhez jutnak fejlődésük kezdeti időszaka alatt.

Virágzásuk a természetes élőhelyükön januártól márciusig jellemző.

Csésze alakú, bókoló szirmokat hoznak. A virágok sugaras szimmetriájúak, a szirmok kanál, vagy tölcsér alakú mézfejtőkké alakultak, köztük hosszú, sárga színű porzókat nevelnek. Levelei fényesek, mélyzöld színűek, jellemzően mélyen szeldeltek. 20-60 cm magasra nőhetnek meg (ez fajonként is változó).

Téltűrő évelőként a hunyorok is lenyűgöző előadást tartanak, a kertben, amikor erős virágszárakkal áttörnek az olvadó hótakarón, majd nem sokkal ezt követően kinyílnak csinos virágtányérjaik. (lent)

Mivel a hunyorok szívesen kereszteződnek egymással, gyakran megtörténik, hogy a magról hajtott növények színben és formában jelentősen eltérnek az eredeti növénytől.

A kertészetekben kaphatóak közül is sok a magról nevelt, ezért nem teljesen egyformák.

hunyorok, a "Kiserdő" szélén, melyek jórészt magról szaporodtak ...

Az élőhelyüket illetően minden hunyornak hasonlóak az igényei.

Általában elmondható, hogy

- humuszban gazdag, mélyen fellazított földre van szüksége,

- nem szereti a pangó vizet,

- savas talajon nem él meg, a meszes talajt kedveli.

Ideális helye van a bokrok, cserjék alatti szűrt árnyékban. A környező fákról lehullott lombot hagyjuk ott mulcsnak, a talaj rendszeres fellázítása nem tanácsos, nem szereti, ha a gyökerét bolygatják.

Ezért van az, hogy ha elültettük, akkor már ne háborgassuk! Lassan nő, szeret zavartalanul a helyén maradni.

Virágzás előtt vágjuk le a tavalyi leveleket, így a virágok is jobban látszanak, a levélfoltosságtól is megvédhetjük növényünket.

Hunyor ültetése, társítása

Amikor kora tavasszal a talaj hosszabb időre fagymentessé válik, a hunyort ki lehet ültetni a szabadba.

Az ültető gödör legyen kb. kétszer olyan mély és kétszer olyan széles, mint amekkora a gyökérlabda. Félig töltsük fel humuszban gazdag, laza szerkezetű földdel és olyan mélyre ültessük, hogy csak egy vékony réteg friss föld takarja az eredeti magasságot.

A szabadon maradt helyet töltsük fel mészben gazdag földdel (valamint összetört tojáshéjat is adhatunk hozzá) és jól locsoljuk be/iszapoljuk be.

Hunyor összeültetése, társítása más növényekkel

Csak akkor kezdjük igazán felfedezni szépségüket, amikor partnerként társítjuk valamely más növényhez.

Fekete hunyor, a bejárati ajtónál, cserépben nevelve, tiszafa és gímpáfrány közelségében. (fent)

A virágedényekbe beültetett hunyorokat érdemes frekventált területre elhelyezni, mert szépségüket érdemes minden nap, többször is megcsodálni.

A hunyorok ideális kísérőik: az örökzöld vagy évelő növények: borostyán, fajdbogyó, tőzegmirtusz, veronikacserje, repkénykecskerágó, Skimmia japonica, hanga félék, páfrány, ciklámen, puszpáng.

Az olyan kísérők, mint a sás, vagy a kálmos lendületet visznek az összeültetésbe.

Amikor elérkezik a tél vége, a hunyorok még mindig javában virágoznak, de már hagymásokkal is társíthatjuk: hóvirág, téltemető, nárcisz, plusz egy-két fenyőággal takarhatjuk a talajt, mely védelmet is ad egyben és, hogy dúsabbnak hasson a kiültetés.

Hunyor szaporítása

A hunyor legegyszerűbben magvetéssel szaporítható.

Magjait el is szórja és az anyanövény körül megjelennek a kis magoncok. Ezeket tavasszal szedjük ki és ültessük a végső helyükre. Ha saját magunk vetjük, akkor cserépben akár 2 -3 évig is elél.

Tavasszal vagy ősszel tőosztással is szaporíthatjuk, de vegyük figyelembe, hogy a hunyor az átültetést igen rosszul viseli.

sok,sok kis magonc várja, hogy fejlődhessen kedvére ...

Hunyor betegségei

A hunyort ritkán támadják meg kártevők.

Leggyakrabban előforduló betegsége a gombás eredetű levélfoltosság (alternária, szeptória) és a gombás gyökérrothadás.

Ezt leginkább a talaj alacsony ph értéke, valamint a tartósan nedves őszi és tavaszi időszak okozza.

Alacsony ph érték esetén meszezni kell a talajt, amihez kitűnő az apró darabokra tört tojáshéj, valamint kevés fahamuval is megszórhatjuk. Ez utóbbi a gombás betegségre is gyógyír lehet.

Levélfoltosság: a levél mindkét oldalán, különösen a széleken, jól látható fekete, apró, tűszúrás szerű foltok jelennek meg, melyek később 2-3 cm-es átmérőt is elérhetnek. A folt belseje gyakran világosbarna és ki is lyukadhat.

Erős fertőzés esetén a levelek megsárgulnak és elpusztulnak. Ráadásul a fertőzés a virágokat is megtámadhatja, mielőtt még ki tudnának nyílni (de a szárakat is megtámadhatják).

Kicsi termőtesteivel a gomba áttelel a beteg növényi részeken és tavasszal a spórákon keresztül megfertőzhet újabb leveleket, vagy a szomszédos növényeket is. A fertőzést elősegíti a talaj alacsony ph értéke, a megnövekedett nitrogénellátás, valamint a tartósan nedves őszi és tavaszi időszak.

Levélfoltossság gyógyítása

- Idejében távolítsuk el a beteg leveleket, melyeket nem szabad a komposztba tenni!

- Ellenőrizzük a talaj ph értékét. Szükség esetén a talajt meszezni kell. Esetleg egész télen összetört tojáshéj darabokkal szórjuk meg a tövét (és/vagy fahamut is szórhatunk), majd tavasszal friss komposzttal, valamint apró ágnyesedékkel teríteni (így nem látszik a tojáshéj), a végeredmény: gyönyörű, ápolt növénykiültetést kapunk, ahol csak az egészséges, friss levelek és a színes virágok díszítenek.

- ha szükség van rá, lemosó permetezést ősszel kénes bordóilével végezzünk.

Fontos:

- alapvetően ne felülről locsoljuk, de tenyészidőszakban biztosan ne!

- fenyő alá nem ajánlom, mert a meszes talaj a kedvence, ráadásul a fenyőágak túl mély árnyékot adnak a növénynek.

(Amennyiben felnyírjuk a fenyők alsó ágát, akkor több fényt kap és alkalmas élettere lesz. Nálam a tó közelében -tehát párás helyen-, nyírfa árnyékában -tehát szűrt, kellemesen árnyékos- helyen él. Ez utóbbi azt jelenti, hogy tavasszal még lombfakadás előtt kellően sok napfényt kap, ami kell a virágzáshoz, ellenben később, nyárra már lomb alakul ki felette és kellemes, szűrt, árnyákos helye lesz.)

Ültetése és gondozása

Kertünkbe ültetésükkor arra figyeljünk, hogy kis méretük miatt csak nagyobb tömegben mutatósak, a hóvirághoz és ibolyához hasonlóan. Tehát, ha lehetőségünk van hármasával, vagy ötösével ültessük, csoportosan.

Amikor helyet választunk számukra, vegyük figyelembe, hogy a hunyorfajok félárnyékos helyen, meszes és jó vízáteresztő képességű talajban fejlődnek a legszebben. Hála ezen igényeiknek, hazánkban a legtöbb kertbe kockázat nélkül ültethető.

Az ültetést tőosztás esetén augusztus vagy szeptember hónapokra időzítsük, de magról is szaporítható – ebben az esetben számoljunk azzal, hogy csak 2-3 év (vagy több is lehet!) múlva fog virágot hozni. Az elvirágzást követő két hónapban lehetőleg ne ültessük át őket!

Átültetés nélkül hosszú életű évelő növényünk lehet a kertben. Fokozatosan ügyeljünk arra, hogy a gyomok ne lepjék el a környéküket, hiszen kis termetű növény lévén nem tűri el a magasra növő gyomfajokat, amik így veszélyeztetik a tápanyag- és vízellátását.

Mivel nyáron gyakorlatilag pihennek a hunyorfajok (nem virágoznak), ezért a szárazabb nyári időszakokban is megvannak erőteljesebb öntözés nélkül is, de mindenképpen gondoskodjunk a ritka, de bőséges locsolásról.

Bár a legtöbb hunyorfaj teljesen télálló, ha hidegebb télnek nézünk elébe az előrejelzések alapján, érdemes a tövek körül a talajt lomb,- vagy mulcstakaróval ellátni.

Kedveli a félárnyékos, árnyékos kertzugokat, ahol jó szerkezetű, jó vízáteresztő humuszos talajba ültetve évekig szépen fejlődik.

Mindegyik példány gyönyörű és egyedi.

Számos különleges megjelenésű hunyorral is találkozhatunk, íme a legismertebbek:

Helleborus orientalis (keleti hunyor)

Örökzöld, bokros tövű évelő, sűrű, tenyeresen álló levélszeletekkel, bókoló, fehér, rózsás, vagy bíborszínű néha sötétebben pettyezett egyszerű vagy telt virágai télen és kora tavasszal nyílnak.

A kertben teljes virágban áll, amikor a természet még csak ébredezik téli álmából.

Helleborus niger (fekete hunyor)

Örökzöld, bokros tövű, évelő, tenyeresen tagolt, sötétzöld levelekkel, már a tél közerpén megjelennek a levelek alatt csésze alakú, bókoló, sárga porzójú, nagy fehér virágai.

Karácsonyi rózsának Chrismas Carols) nevezik angol nyelvterületen, de már hazánkban is, mert az első a Helleborus fajok közül, amely már virágba borul az ünnepek körül.

Kertekben, időjárástól függően már decemberben vagy januárban nyílik.

Előhajtatva már novembeben is meg lehet vásárolni, így csodásan díszít az adventi időszak alatt.

Rendkívül gazdagon virágzik a „Joseph Lemper” vagy a "Jacob”.

Őshazája a Balkán, az Apenninek és az Alpok mészkővonulatai.

A fekete hunyor mondája egészen időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, amikor is egy leány, afölött érzett bánatában, hogy nem tudott ajándékot vinni Betlehembe a Kis Jézus születésére, könnyét a földre hullatta, amelyből egy szál fekete hunyor nőtt ki.

Jellemzése és gondozása:

A fekete hunyor, minden hunyor fajta közül a legmérgezőbb, valójában hófehér virágot bont, maga a "fekete hunyor" elnevezés a fajta fekete gyöktörzsére utal.

Decembertől márciusig virágzik, örökzöld, 15-30 cm közötti magasságú növény, az árnyékos helyeket kedveli, ahol bokrosodik.

A fekete hunyor, azaz (Helleborus niger) „Christmas Carol” az egyik legkedveltebb hunyor fajta. Gyakorta már decemberben megjelennek rikítóan fehér virágai, amit cserepes növényként is megvásárolhatunk az adventi időszakban.
Pont emiatt szokták hó-rózsa, karácsony rózsája vagy karácsonyi hunyor névvel is illetni.

A fekete hunyor gondozása igazán egyszerű, csak néhány szabályt kell betartani, amit szépséges virágokkal hálál majd meg.

- az előhajtatott növényeket em szabad sokáig a lakásban tartani, mert kerti növény, nem pedig szobanövény.

- Fekete hunyor (Helleborus niger) nevét a gyöktörzsének a színéről kapta.

- Örökzöld növény, ami évekig a kert éke lehet.

Fokozott gondoskodással cserépben is nevelhető. Gondozása megegyezik a többi hunyoréval.

- A fekete hunyor 20 -30 cm magasra nő. Viszonylag kis számú, tenyeresen tagolt levelet hoz, amelyek télen zöldellnek. Virágai már decemberben megjelenhetnek, és hosszan, akár márciusig virágoznak. Egy-egy kocsányon akár három virág is nyílhat.
Jellegzetes fehér színű, sárga porzójú virágai elnyíló félben rózsaszínűre vagy zöldre változnak.

- A hunyor legjobban a kertben, magas fák, szűrt árnyékában érzi magát.

- A humuszban gazdag, kissé nyirkos, mészben gazdag talajt meghálája. Tojáshéj hozzáadásával segíthetjük a talaj javítását.

- Nem kedveli a bolygatást, ezért végleges helyére ültessük.

- Az erősebb fagyok kárt tehetnek leveleiben, ha nem védi őket hólepel, vagy avar réteg. Ezeket a leveleket a virágok megjelenésekor távolítsuk el.

A hunyor öregedésének lassítása érdekében érdemes télen, erős fagyok idején, gallyakkal, fenyőággal takarni.

- Áprilisban kevés komposzttal (érett marhatrágyával, vagy Marhajó pellettel) pótolhatjuk a hiányzó tápanyagokat.

- A kertben nevelt növény meghálálja, ha nyáron, szárazabb időszakokban rendszeresen locsoljuk.

Hunyor ültetése, metszése

A Christmas Carolt karácsony előtt árulják, ezért akár azt is hihetnénk, hogy szobanövény, de valójában nem az! Mindenképp a kertben a helye.

Rövid ideig, az ünnepek idejére szobában is tarthatjuk, de minél előbb tegyük ki a szabadban, mert ott érzi igazán jól magát.

A meleg szobából hirtelen a hidegre kerülést nem viselné el, ezért az ünnepek után fokozatosan szoktassuk a hideghez.

A komolyabb fagyok elmúltával, március elején, szoktatással ki lehet kiültetni a kertbe.

Fekete hunyor virágok a szobában

A fekete hunyor nem tartozik az olcsó növények közé, így még fontosabb, hogy minél hosszabban életben tudjuk tartani.

A cserepet állítsuk világos, de lehetőleg hűvös helyre. Cserépben tartva kedveli a nyirkos földet, de a felgyülemlett víz árthat neki.

Ne locsoljuk túl, és öntözés után fél órával ürítsük ki az alátétet. Alkalmanként tegyünk kevés tápoldatot az öntözővízbe.
Elvirágzás után vigyük vissza természetes élőhelyére, a kertbe, mert a szobában elsatnyul.
A virágok általában februárban hervadnak el, az időjárás azonban ilyenkor nem teszi lehetővé, hogy kiültessük a kertbe. Tegyük a lakás leghűvösebb helyére.

Április környékén kiültethetjük a kertbe.

+Tipp:

Ha a virágkocsányok beszorulnak a levelek közé, akkor tartsuk a növényt teljes sötétségben. Pl. borítsunk a cserépre nagy méretű vödröt, így a kocsányok a fényt keresve, a fény felé törekedve felfelé nyújtóznak.

Metszeni nem kell, csak akkor vágjuk vissza, ha vázába szánjuk a virágokat.

Fekete hunyor szaporítása, szétültetése

Szaporítása tőosztással is lehetséges, de mivel szeret állandó helyen lenni, ezért nem ajánlatos.
Ha jó érzi magát, akkor elhullajtott magjaiból kis növények fejlődnek.
Néhány év elmúltával előfordulhat, hogy a hunyor veszít szépségéből, ilyenkor érdemes kiásni és szétosztani a tövet. Március-április környékén ássuk ki a földből, töveit éles késsel vágjuk szét, és a csúnya, beteg részeket dobjuk ki.
Az ép töveket külön-külön ültessük el, a tövek környékét fahéjjal szórjuk meg, illetve a gödörbe szórjunk, vagy a gyökerekre mikorrhiza gomát.
A növény minden része mérgező, különösen a gyökere, ezért átültetéskor használjunk kesztyűt!

Fekete hunyor betegségei, kártevői és megoldásuk

Ha a gyökerek rothadnak, sőt a föld is kellemetlen szagot áraszt, az annak a jele, hogy túllocsoltuk a növényt. Ilyenkor hagyjuk kiszáradni a földjét, talán így megmenthetjük.
Időnként lisztharmat megtámadhatja, ami fehér, púderszerű bevonatot képez a leveleken. Ez a gombás megbetegedés nem gyógyítható, csak anynit tehetünk, hogy a növény többi részét megóvjuk a fertőzéstől.

A beteg leveleket távolítsuk el, és a megmaradt részeket permetezzük le tejsavóval (vagy fokhagymás tejjel). Egyhetes időközönként több alkalommal ismételjük meg a kezelést.

+Tipp:

Vásárláskor olyan cserepes növényt válasszunk, amelyen lehetőleg sok a bimbó és a levél, a virágok nincsenek még (teljesen) kinyílva.
Cserépben és lakásban csak rövid ideig tartsuk, mivel nem szobanövény!

Helleborus x sternii

Örökzöld, bokros tövű évelő, tenyeresen szeldelt levelekkel, csésze alakú, gyakran rózsás árnyalatú, halványzöld virágokkal. Végálló virágzata télen és kora tavassszal fejlődik.

(Helleborus x sternii) a kép forrása: future forests ...

Helleborus lividus subsp. corsicus (korzikai hunyor)

Bokros tövű évelő, örökzöld, széles, erősen fogazott, sötétzöld (esetleg szürkés) levélszeletekkel, télen vagy kora tavasszal dús csomóban fejlődnek csésze alakú halványzöld virágai. Pl: „Silver Lace”

Korzikai hunyor, kép forrása: wikipedia ...

Helleborus viridis (zöld hunyor)

Bokros tövű évelő, télen elszáradó, tenyeres, sötétzöld levelekkel. Csésze alakú virágai tél végén és kora tavasszal fejlődnek.

zöld hunyor, a fotó forrása: dka.oszk.hu

Helleborus foetidus (büdös hunyor, szagos hunyor)

Kedvessége és szépsége miatt csodás éke lehet a kertünknek.

Nevével ellentétben szó sincs arról, hogy büdös lenne, egyszerűen csak nem illatos.

Örökzöld, bokros tövű évelő, mélyen tagolt, sötétzöld levelekkel. Tél végén és tavasszal sokáig nyílnak csésze alakú, piros szegélyű, halványzöld virágai.

Szagos hunyor gondozása és jellemzése

A fekete hunyor (Helleborus niger) és a keleti hunyor hibridek (H. x Hybridus) mellett szinte eltűnik a szagos hunyor (Helleborus foetidus), pedig szépsége, visszafogottsága, könnyen kezelhetősége megérdemli, hogy helyet szorítsunk számukra a kertünkben.

Ez az Európában őshonos hunyor érdekessége, hogy csészelevelekből álló virága sosem nyílik ki teljesen. Virágzása időjárástól függő. Sokszor már december elején kialakulnak a virágok, szelíden díszítenek a növényen, melyek igazából február, márciusban a legszebbek. Egészen áprilisig megőrzi szépségét. Bókoló zöld csészelevelei igen mutatósak, melyek pereme bíbor színezetű is lehet.

Méhek nagy kedvence ebben a pollenszegény időszakban. Természethű kertekbe ajánlott igazából, ahol hagyjuk, hogy kedvükre szaporodjanak. A növény minden része mérgező!

Napos, félárnyékos, árnyékos helyet kedvel. De tény, hogy a napos helyen szebb és több a virága! Ideális helye van a bokrok, cserjék alatti szűrt árnyékban, a környező fákról lehullott lombot hagyjuk ott mulcsnak, a talaj rendszeres fellázítása nem tanácsos, nem szereti, ha a gyökerét bolygatják. Ezért van az, hogy ha elültettük, akkor már ne háborgassuk!

Lassan nő, szeret zavartalanul a helyén maradni.

A többi hunyorral ellentétben igazából "hároméves" növény, első évben fejlődik, növöget, csak levele van, második évben már nagyobb, de még mindig a levelére koncentrál, harmadik évben (január környékén, vagy a második év decemberében) kora tavasszal bimbós, és majd április környékén virágzik, majd magot érlel, amit nyár végére elhullajt és elszárad.

Következő évben már nem találjuk, viszont helyette ezernyi apró növénykénk lesz.

A szagos hunyor leggyakroribb betegsége a gombás eredetű levélfoltosság, valamint enyhébb teleken kártevők, levéltetvek is ellephetik.

A kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)

Délkelet-Európából származó növény, amely nálunk csak a Dunántúl domb- és hegyvidékeinek tölgyes-bükkös erdeiben fordul elő, azon belül is a Vértes hegységben.

15-25 cm-esre nő meg, hajtásai általában egyesével bújnak elő a földből, nem bokrosan. Szára kopasz, a virágok között helyezkednek el a levelei, melyek nagyok, tenyeresen összetettek, mélyen szeldeltek vagy osztottak. A tőlevelek nyele hosszú. 4-5 cm átmérőjű virága zöld színű, illata nincs, bennük sok porzó látható.

Az illatos hunyorral (Helleborus odorus)

a Mecsek környékén találkozhatunk, virágtakarója a kisvirágú hunyorhoz hasonlóan zöld színű, de annál nagyobb, kb. 5-7 cm-es átmérőjű.

A fekete hunyor után a legkorábban nyíló hunyorfaj, jellemzően a hóvirággal egy időben virágzik.

Az illatos hunyor a hazai bükk- és gyertyánerdők lakója, megjelenésében meglehetősen visszafogott, hiszen kizárólag a zöld árnyalatait vonultatja fel, virágai azonban melegebb napokon a bodzáéhoz hasonló illatot árasztanak. A többi hunyortársához hasonlóan alkaloid tartalma miatt minden része mérgező.

Hazánkban ritkasága miatt védett növény, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

március-áprilisban virágzik, 6-8 cm átmérőjű virága kívül ibolyaszínű, vagy bordó-zöld árnyalatú, amely akkor is díszít, amikor már tüszőtermését érleli.

Hazánkban az Északi-középhegység gyertyános-tölgyeseiben fordul elő, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység tölgyeseiben és bükköseiben találkozhatunk vele.

Jellemzően mészkedvelő faj.

Fontosabb hunyor gondozási tippek összefoglalva:

– ha cserépben, konténeres növényként tartjuk, akkor ne ültessük túl kicsi cserépbe, mert gyökerük mélyre hatol és az átültetést nem kedveli.

– az edzett, szabadágyi növények teljesen fagytűrőek, a melegben hajtatott, üzletekben vásárolt növényeket (virágbolt, bevásárlóközpontok) csak a fagyok után ültessük ki (szoktatva).

– ideális helye: szórt fényű bokrok vagy lombhullató fák alatt (ol: nyírfa)

– mielőt kinyílnak a virágok, vágjuk le az előző évi, barna leveleket.

Figyelmeztetés: A természetben található, vadon élő egyedek védettek, ezért ne szedjük le és ássuk ki őket!

+ tippek:

Talán meg sem kell emlitenem, hogy nem szobanövényről beszélünk, ezért a szabadban kell tartanI.

Amikor kora tavasszal, megvásároljuk kedves kis virágunkat, akkor sokan nem is tudják, hogy mi legyen a sorsa?

Kiültessem, vagy bent maradjon a lakásban a fagyos időszakig?!

Általánosságban elmondható, hogy melyik növény a mi égövünkön honos, annak télen is kint van a helye!

Karácsony táján, hazahozva, fűtetlen világos szobában tarthatjuk. Téli időszakban, még gyakran fagypont közeli a hőmérséklet (nappal is), ezért nem tudjuk azonnal kiültetni.

Ennek ellenére (ha látjuk, hogy növényünk nem érzi jól magát: tetvesedik, locsolás ellenére is kókad), óvatosan, papírdobozba helyezve és több réteg papírba csomagolva hungarocell aljzattal kikerülhet a szabadba, a védett teraszra. (A papír megakadályozza, hogy gyorsan kihűljön a földje, a téli nap és szél érje).

Amennyiben tavaszias az idő nyugodtan vegyük le a védőcsomagolást, majd éjszakára csomagoljuk vissza, vagy csak teritsünk rá fátyolfóliát, esetleg lepedőt. Ez tökéletesen megvédi a gyengébb fagyoktól. Ellenben a keményebb minuszokban is nyugodtan kintmaradhat, erősebb, több takarással, ki fogja birni, erre született ...

De itt jelezni szeretném: télen és/vagy kemény mínuszokban nem veszek növényt a kertbe!

Ugyanis már a szállítás során is megfázhat, vagy az adott helyen, ahol vásároltam, lehetséges, hogy nem megfelelően tartották/tárolták.

A továbbiakban gondozásuk: cserépben telelnek kint a hortenziákkal, japán dérbabérokkal együtt.

Amikor a mínuszok közelednek, a cserepek kapnak plusz levéltakarást.

Folyamatosan figyelem, hogy a csapadék függvényében mennyire nedves a földjük. Ha nagyon, akkor leszedek a levélből, hogy párologjon a nedvesség. Ha kevés a csapadék, akkor a kinti hőmérsékletre hűlt (a szabadban hagyott, hideg!!!) vízzel (esetleg esővízzel) locsolom.

Fontos: csak fagymentes időben locsoljunk! (de ez minden növényre vonbatkozik!)

Amikor fagy, akkor minden kinti földréteg átfagy, a szabadföldben és a cserepekben is!

A levéltakarás arra jó, hogy a fagyást/felengedést lassítsa, a talaj hőmérsékletét kiegyenlítse. Így az enyhébb időben nem kezdenek el hajtani a növények (az új rügyek egy következő lehűléskor esetleg lefagyhatnak).

++ tippek:

A fekete hunyornál (Helleborus niger) már decemberben sor kerülhet, sőt némelyik fajta, mint a „Praecox”, vagy a HGC Jo-shua már novemberben nyílni kezd.

A keleti hunyor (H. x orientalis, vagy a H. x hybridus), akárcsak a szagos hunyor (H. foetidus) a leghamarabb januárban kezd virágozni, illetve már novembertől, decembertől a virágkezdeményeződések a növényen vannak, teljes egészében áprilisra nyílik ki.

Más a dolog azokkal a növényekkel, amikor az anyanövény körülményes tőosztásával jönnek létre új példányok. Az ily módon született újdonságok közül sok a glandorfi Heuger Blumen -től származik.

Ezek alkotják a Helleborus Gold Collection és a Spring Promise sorozatokat, a fajtanevük előtt a HGC, vagy az SP rövidítés szerepel. A HGC fajok kifejezetten fajta tiszták, mert vegetatív módszerrel szaporított évelők. De mivel van magjuk, ezért ezek is hajlamosak a kereszteződésre.

A kereszteződést úgy akadályozhatjuk meg, hogy virágzás után idejében eltávolítjuk a magtokokat. Ez jót tesz az évelőnek, ugyanis minden energiáját önmaga fenntartására fordíthatja, nem kell gondoskodnia az utánpótlásról.

Fajták, amelyek nem tudnak kereszteződni, hiszen steril klónok, nem alakulnak ki magok: H. x ballardiae, H. x ericcshmithi és a H. x nigercors.

+++ tippek:

Ősszel a vastag levéltakaró (nyírfa levelei) és tojáshéj takarja a talajt (lent).

Tavasszal ágdarálékkal és lomposzttal szórom a talajfelszínt (fent).

- megfelelő helyen, évek alatt egész kis telepet alkot, de már az ültetésénél gondoskodjunk arról, hogy ne legyen egyedül, hiszen csoportosan, telepeket alkotva érzi jól magát ...

- télen összetört tojáshéjjal "kedveskedhetünk" neki, majd aprított nyírfa ágakkal és végén komposzttal szórjuk meg a talajt.

- a barnás leveleket vágjuk le tőből (az ollót fertőtlenítsük)

++++ tippek:

nagyobb hó alatt a keményebb minuszokat is kibírja ... (lent)