Rheum rhaponticum (rebarbara)

Ti is szoktatok rebarbarát ültetni?!

Kora gyermekkoromban hallottam és ízleltem meg legelőször ezt az érdekes növényt. Itthon szinte ismeretlen volt, ezért gyanakodva és fenntartásokkal fogadtam, de az elkészült étel színe (rebarbara leves) ehetővé tette számomra. Iskolai barátnőm anyukája készítette Németországban (az akkori NDK-ban)

Számos faját termesztik gyógynövényként, vagy emberi fogyasztásra (Rheum rhabarbarum vagy Rheum x hybridum, illetve a Rheum rhaponticum).

Ez a különleges növény a régi idők mostoha növénye, kertjeinkben még szórványosan fellelhető, igazi díszzöldség (az articsóka mellett).

Számos faja Szibériától Pakisztánig előfordul, mint zöldség- és gyógynövény.

A rebarbara már csak vitamintartalmánál fogva is nagyon egészséges.J

elentős B-vitamin forrás, magas az A-, C-, E-,K-vitamin tartalma, gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kalcium, kálium, cink és a vas. Bővelkedik antioxidánsokban, valamint jelentős élelmirost forrás is. Magas a víztartalma, így szuperjó, frissítő szomjoltó. A rebarbarának nagyon alacsony a kalória- és a szénhidráttartalma, így fogyókúrázóknak is ideális.

Bár levele mérgező (vesekövet, és nagy mennyiséget elfogyasztva akár halált is okozhat), a levélnyelet fanyar ízéért termesztik.
Kertemben évek óta, cserépben (mely le van süllyesztve a földbe, alja nélkül) tartok egy-két tövet, így ha szükség van rá a konyhában, akkor azonnal kéznél is van egy kis rebarbara levélnyél, süteménybe, vagy a limonádéba.

Kora tavasszal le szoktam takarni egy használaton kívüli, törött agyagcseréppel, így biztosítom (dehogyis: becsapom a növényt) hogy a levélnyél minél hosszabb legyen. De ez nemcsak a levélnyél meghosszabbításában segít, hanem a kártevők ellen is, valamint a körülötte lévő talajt nedvesebben tartja. (a koratavaszi enyhe fagyok ellen is remek védelmet nyújt).

Tippek:

Egyébként a rebarbara sikeres termesztéséhez a gyengén savanyú vagy semleges talaj a legalkalmasabb (5,5-7 pH), ugyanis ebben a tartományban a növények könnyebben veszik fel a tápanyagokat és jól fejlődnek.

Érdemes félárnyékos, szűrt árnyékos helyen tartani, a tűző napot nem igazán szereti. A napsugarakra viszont szüksége van, hiszen a túl árnyékos helyen vékonyabbak lesznek a levélnyelek.

Kora tavasszal vastag komposztréteget, ásványi anyagot kap, csapadék híján jól belocsolom, mulcsozom a talaj tetejét, majd megvárom, míg kihajt egy kicsike levelet és letakarom a fotón lévő törött cseréppel.

Ha nem akarjuk, hogy magot érleljen, akkor a virágszárat mielőbb törjük ki, mert sok tápanyagot von el a levelektől.

A leveleket csavarással törjük, és nem vágjuk. Egyszerre lehetőleg ne szedjünk sok levelet, ne kopaszítsuk meg a bokrot. Általában hetenként egyszer szedjünk a reggeli órákban. 

A levélnyelet lombtalanítjuk, kötegeljük, két helyen összekötjük, s a végeit egyformára vágjuk.

A levél nyeléből pikáns ízű kompót, krémleves és lepény készülhet, de meghámozva érdemes nyersen is megkóstolnunk.