Crocus (Sáfrány, krókusz)

A krókusz – nagy, színpompás virágai miatt – alacsony termete ellenére is a kert egyik legfeltűnőbb tavaszi jelenség kertünkben.

szépen szaporodik a foltosd árvacsalán mellett ...

A sáfrány, vagy más néven krókusz a nősziromfélék családjába tartozó növénynemzetség, illetve a nemzetséghez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjének elnevezése.

Szárleveleik nincsenek, a keskeny tőlevelek és a néhány centiméteres szár csúcsán álló virág a földalatti hagymából ered.

A Kárpát-medencében őshonos fajok kora tavasszal, a régebben fűszerként termesztett valódi vagy jóféle sáfrány (Crocus sativus) ősszel virágzik.

A kerti dísznövényként használt sárga virágú sáfrányok az aranysáfrány (Crocus flavus), míg a fehér és lila virágúak a kerti sáfrány (Crocus vernus) nemesített fajtái.

A felépítésükben hasonló kikericsfajok ősszel virágoznak, a szintén kora tavasszal virágzó egyhajúvirág levelei vaskosabbak és szélesebbek, így a sáfrányok nemigen téveszthetők össze más növényekkel.

A sáfrány régen használt fűszernövény, az ókori időkben a fűszersáfrány termesztésére az

i. e. 2300-as években utaltak elsőként.

Az ókori sumér uralkodó: Sargon nevének jelentése: “Sáfrány város”. Már az “Ebers”-féle papirusztekercsek, a Biblia és az ős-indiai írások is említik a növényt.

Európában évszázadokon át a gazdagságot és magas társadalmi pozíciót szimbolizálta.

Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltak, első írásos magyarországi említése 1429-ből való.

A sáfrányt a középkorban ruhanemű festésére is használták.

Magyarország déli vidékein: Érsekcsanádon, és Dél Dunántúlon például Csökölyön a gyászruhákat festették vele sárgára.

Hatásos lehet a szívinfarktus megelőzésében, krocetin nevű anyaga csökkenti a koleszterin szintet.

A krókusz évelő növény, ami hagymagumós. Nagyjából 80 faja él a kertekben és az erdőkben egyaránt.

Maga a növény 8-12 centiméter magas, virágszínei élénkek, erezettek vagy egyszínűek a virágai.

Kertjeinkben leginkább tavasszal találkozunk ezzel a virággal, mivel a tavasszal nyíló fajok az elterjedtebbek.

Virágzása a tavasz első jele is egyben.

Virágzásának pedig akkor szakad vége, amikor megjelennek az első virágport gyűjtő méhek.

Hagymás növény, mely virágait február és április között hozza.

Egyes fajták már a tél végén, míg mások csak márciusban bontják szirmaikat.

Virágainak színe nagyon változatos. Lehet fehér, kék, lila, bíborvörös és a sárga különböző árnyalataiban. De kétszínűekkel is gyakran találkozhatsz (cirmossak: sárga-barna, kék-fehér).

Levelei a virágokkal együtt, vagy csak elvirágzás után jelennek meg.

Betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenáll.

Bátran nevelhetsz krókuszt cserépben is, ha az erkélyedet vagy teraszodat szeretnéd vele színesíteni.

Léteznek ősszel nyíló fajták is.

Ültetése:

A tavasszal nyíló krókusz hagyma ültetési ideje szeptember közepétől november közepéig, (illetve akár decemberig is) tart. De mindenféleképp még a fagymentes időben dugdosd el őket a földbe.

Szépségük csoportosan ültetve érvényesül igazán.

Legjobb, ha elszórtan, de csoportosan, kisebb-nagyobb csoportokban ülteted. Akár laza kézmozdulattal szétszórhatod (szétdobálhatod).

Egyaránt ültethetjük a hagymákat évelőágyakba, és lombosodó cserjék alá is. Nekem viszont legjobban akkor tetszik, hogy gyepbe telepítjük!

A téli álomból ébredező kert csodálatos színfoltja lehet a krókusz. Ebben az esetben viszont csak akkor nyírjuk a gyepet, hogyha a krókusz már elvirágzott, és a levele visszahúzódott.

Napos (vagy enyhén félárnyékos) helyet válassz a kis növényeknek. Ez lehet virágágyásban, sziklakertben, lomblevelű fák és cserjék alatt, vagy akár a gyepen is. De ebben az esetben arra kell figyelned a tavaszi virágzás után, hogy a fűnyíróval le ne vágd a még zöld leveleket. A fontos és nélkülözhetetlen tápanyagot még el kell raktároznia a levelekből, a hagymába. Ha levágod a leveleket, megakadályozod ezt a fontos folyamatot.

Meghálálják a növények, ha az ültetés előtt 5-6 héttel érett komposztot vagy istállótrágyát keversz a földhöz. Nincs szükség nagy mennyiségre.
De az ültetés során már ne használj trágyát, mert közvetlenül érintkezve a hagymákkal azok rothadását okozhatják!

A hagymákat csúcsukkal felfelé 5-8 centiméter mélyre ültesd el jó vízáteresztésű talajba. A hagymák egymás közti távolsága is 5-8 centiméter legyen.

Ha kerted földje agyagos, ültetéskor szórj a hagymák alá kavicsot, és/vagy homokot, így növeled a talaj vízáteresztő képességét.

Miután betemetted a hagymákat, és a föld száraz, öntözd is meg őket.

Érdemes 5-7 cm vastagságban komposzttal vagy lombbal takarni az újonnan elültetett hagymákat. Ezzel egyrészt segíted a föld nedvességének megtartását, másrészt megvéded a hagymákat a fagytól.

Tavasszal amint az új hajtások megjelentek, érdemes eltávolítani a talajtakaró réteg egy részét.

Gondozása:

Napos (vagy enyhén félárnyékos) helyeken virágzik a legdúsabban.

Ültetés után és a virágzási idő alatt néhányszor öntözd meg a növényeket, de csak akkor, ha száraz, csapadékmentes az időszak.

Tipp: tavasszal, virágzó növényeknek összeállított, kálium-túlsúlyos tápoldatot is adj neki hetente egyszer a virágok elnyílásáig.

Elvirágzás után érdemes a növény köré komposztot szórni vékony rétegben, hogy még több tápanyagot tudjon felszívni és elraktározni majd a hagymába.

A következő évi virágzás érdekeiben leveleiket csak akkor távolítsd el, ha már megsárgultak, vagy akkor se! Ha nem zavar, akkor had maradjon ott mulcsnak, illetve ültess köré lágyszárú, vagy fásszárú évelőket, hogy takarják és védelmezzék a következő év tavaszáig a kis növénykét.

Szaporítása:

A krókuszok fiókhagymáikkal gyorsan szaporodnak.

Ha azt látod, hogy túl sűrűn helyezkednek el, vagy kevesebb virágot hoznak, szét kell osztani a hagymákat.
A levelek megsárgulása után óvatosan szedd ki a földből őket, és válaszd le róluk a sarjhagymákat. Majd valamennyi hagymát egymástól legalább 5-8 centiméter távolságra ültesd el újra.

Cserépbe ültetése:

A cserepes krókusz ápolása egy picit több feladattal jár, mintha a kertben nevelnéd, de mindenképpen érdemes megpróbálni (nemcsak a sáfrányokkal, hanem más, hagymás növényekkel is lehet kísérletezni)!

Amire szükséged lesz:

télálló, fagyálló cserép, dézsa vagy balkonláda, aminek az alján van vízelvezető lyuk
- Ha csak kisebb növényeket ültetsz (krókusz, gyöngyike, puskin-csillagvirág, korai madártej), a cserép vagy dézsa magassága minimum 15 centiméteres legyen.
- Ha magasabb növények is kerülnek az ültető edénybe (tulipán, nárcisz, jácint), minimum 25 centiméter magas dézsát válassz.
- Minél nagyobb edényt választasz, annál jobb. Egyrészt, mert így sokkal több hagymát tudsz elültetni. Másrészt a tömeges összeültetés és a viszonylag nagyobb térfogatú talaj csökkenti az esetleges fagykárt.
kavicsok vagy törött cserepek vízelvezetésnek
jó minőségű, laza szerkezetű, tápanyaggal teli virágföld, némi komposzttal keverve
virághagymák

itt még megkapja a + földet, kb 8 cm vastagságban, tetejére komposztot és lombot ... (fent).

majd tavasszal szépen virázik (lent)

Menete:

- A hagymák a pangó vizet nem viselik el, elrohadnak. Ezért a jó vízelvezetés érdekében a cserepek vagy dézsák alját 5 centiméter vastagon töltsd meg kaviccsal vagy törött cseréppel.

- Tegyél a kavics- vagy cserépágyra legalább 5 centiméter vastagságban földet.

- Majd helyezd el a hagymákat csúcsukkal felfelé a megfelelő mélységben. nem kell miliméter pontossággal dolgoznod, de az se jó nekik, ha túl mélyre, vagy ha a felszínhez túl közel kerülnek.

- Tölts rájuk földet addig a szintig, hogy a föld és a cserép teteje között legyen 2-3 cm. Ez lehetővé teszi a könnyű öntözést és a talajtakarást hideg időben.

- A földet óvatosan nyomkodd meg, és alaposan locsold meg.

Következő év tavaszán ... (fent)

...és a fűben ... (lent)

és a növényágyásban ... (fent)

Gondozás ősszel:

Ősszel és télen fagymentes időben a beültetett növényeket időnként öntöznöd kell, nehogy kiszáradjanak. Ez különösen fontos, ha fedett a teraszod, és egyáltalán nem éri csapadék a növényeket.

Ha tartósan mínusz 10 fok alatt van a hőmérséklet, nem árt, ha védett, hűvös, de világos helyre kerül az edény, már ha ez méretéből adódóan lehetséges. Természetesen könnyebb, műanyag cserépbe is ültetheted, de akkor a szigetelésre jobban kell figyelni.

A fagy ellen még jó megoldás, ha a cserepeknek keresel az erkély sarkában vagy a ház fala mellett egy védett helyet, ahol a cserepeket szorosan egymás mellé állítod, valamint ha mulccsal takarod a földfelszínt (pl. szalma, fenyőág).

Gondozása tavasszal, illetve elvirágzás után:

Az elvirágzás után mindenképp várd meg, hogy a levelek is elszáradjanak. Ez az időszak igen fontos a hagyma regenerálódása (és ezért a következő évi virágzás) szempontjából.

Tipp: tavasszal, virágzó növényeknek összeállított, kálium-túlsúlyos tápoldatot is adj neki hetente egyszer a virágok elnyílásáig.

Elvirágzás után érdemes a növény köré komposztot szórni vékony rétegben, hogy még több tápanyagot tudjon felszívni és elraktározni majd a raktározó szervébe, a hagymába.

A következő évi virágzás érdekeiben leveleiket csak akkor távolítsd el, ha már megsárgultak, vagy akkor se!

Ha nem zavar, akkor had maradjon ott mulcsnak, illetve ültess köré lágyszárú, vagy fásszárú évelőket, hogy takarják és védelmezzék a következő év tavaszáig a kis növénykét.

+ TIPP:

A fűben, gyepen élő krókuszok, amikor elvirágoztak, megsárgultak a levelei, lehajoltak a földhöz közel, akkor egy csokorra összemarkolom és visszahajtom a földre, majd komposzttal szórom meg, így nyugodtan le tudom nyírni körülötte a füvet, nem bántom, nem zavarom a visszahúzódás folyamatában.

A hagymák tárolására két lehetőséged van:

Az egyik, hogy a növény felszíni részeinek elszáradása után kiemeled a hagymákat és egy hűvös, száraz, sötét helyen tárolod őket kartondobozban vagy ládában.
Ez a módszer akkor előnyös, ha eleve kosarakban helyezted el és így süllyesztetted le a földbe.
Ennek az az előnye, hogy a dézsák, cserepek, kosarak felszabadulnak, és ültethetsz helyükre, vagy bele, szépen virágzó egynyári növényeket. A következő ősszel pedig kerülhetnek bele ismét a hagymák. Így szinte folyamatos virágzásban lesz részed.
A másik megoldás, hogy a hagymákat a földben hagyod, néha meglocsolod, és várod a következő tavaszt, hogy újra pompázzanak.

Hajtatása:

Ha szeretnéd, hogy a krókuszuk virágaikkal már télen meghozzák otthonodba a tavasz hangulatát, a következő teendőket kell elvégezned:

A hagymákat egymástól 2 cm távolságra, októberben ültesd el jó minőségű virágföld és homok vagy tőzeg keverékébe úgy, hogy a hagymák csúcsai épphogy kilógjanak a földből.
2-3 hónapos hideg-hatásra van szükség ahhoz, hogy a növények kihajtsanak, és virágba boruljanak. Ezért októberben tedd a cserepet a pincébe vagy papírzacskóban a hűtő zöldséges rekeszébe. A lényeg, hogy mindenképp fagymentes helyiségben tárold. Az ideális hőmérséklet +1 és +5 °C között van.
Folyamatosan tartsd nyirkosan földjüket, de ne álljon a táljukban a víz.
Januárban helyezd a cserepet hűvös, de világos helyre (10-12 °C), és öntözd 2-3 naponta, de csak mértékkel.
Amikor el kezdenek kihajtani, a cserepet tedd 15-18 °-os helyre, és a locsolást ismételd naponta. Virágzó növényeknek összeállított, kálium-túlsúlyos tápoldatot is adj neki hetente egyszer a virágok elnyílásáig.
Érdemes a növényeket a virágzás alatt továbbra is hűvös, világos helyen tartani, hogy hosszabb ideig gyönyörködhess a színes szirmok szépségében. Meleg szobában hamar elnyílnak.
A növényeket virágzás után – már fagymentes időben – ültesd ki a kertbe vagy az erkélyre egy nagyobb edénybe.
Tipp: Ugyanazokat a hagymákat a következő évben újrahajtatni már nem lehet!

Érdekesség a krókuszról:

Hagyományosan sáfránnyal ízesítik Spanyolországban és Iránban a rizsételeket, mint a paella és a piláf.

A milánói rizottó is sáfránnyal készül.

A bouillabaisse, a híres marseille-i halleves is sáfrányos étel.

Az indiaiak bizonyos currykben használják.

A sáfrány illatáért és zamatáért felelős illékony vegyületekből (karotinoidok, aldehidek, terpének) kiindulva érdemes kiválasztani a sáfrányos ételekkel harmonizáló borokat:

a karotionidok főként a "nem aromás" szőlőfajtákban találhatók meg, mint a chardonnay, a sauvignon blanc és a rizling. Mivel a rizling aromás vegyületeiben nagy mennyiségben vannak jelen a terpének, melyek fűszeres-virágos jegyekben nyilvánulnak meg, a rizling lehet a legjobb választás.

cserepes ültetésre várakoznak a hagymák, papírdobozokban ...

tavasszal kerültek ide, amikor elvirágoztak és a cserepekből kiemeltem őket.

érdemes lombbal takarni a tetejét, véd a fagytól és a kiszáradástól ...

fűbe való ültetés ... (fent és lent) karóval jelölhetjük helyét tavaszig.

őszi ültetés cserépbe, krizantémmal ... (fent)

őszi csendélet, tavaszi hagymásokkal ...

Kirándulás a Vácrátóti Botanikus Kertben ...

(az alábbi fotók ott készültek!)

Kárpáti sáfrány

Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó sáfrány (Crocus) nemzetség legészakabbra húzódó, kora tavasszal virágzó hagymás növény.

Magyarországon védett, tilos a szedése, gyűjtése és az országba való behozatala is.

Márciusban, a még alig éledező hegyvidéki réteken, a helyenként még hófoltokkal tarkított fű közül, az avar alól élénklila, törékeny kis növény hívja fel magára a figyelmet.

Apró, kis növényke magassága: 10-20 centiméter.

Föld feletti szára nincs, keskeny, szálas, sötétzöld, tőállású levelei a földalatti hagymagumóból erednek, melyet rostos pikkelylevelek borítanak.

Fonákjukon, a sáfrányok megkülönböztető jegye, egy fehér kiálló csík, a főér fut végig.

Hat, két körben hármasával álló, tölcsérszerűen kiszélesedő csövet alkotó, élénklila lepellevek alkotta virága a levelekkel egy időben, február-márciusban jelenik meg.

Hogyan lehet felismerni?

Más sáfrányfajoktól a lepelcimpák csúcsán látható sötétlila "V" alakú folt különbözteti meg!

A porzónál hosszabb, rojtos, narancssárga bibéi három hosszú bibeszálon ülnek. Virágzás előtt a bimbót fehéres, hártyás buroklevél borítja.

Érdekessége!

Mivel nincs föld feletti szára, a háromélű, száraz, felnyíló, sokmagvú, világosbarna, rövidkocsányú toktermését föld alatt érleli, mely a magok érése után kerül a felszínre.

Előfordulási helye:

Hegyvidéki, alhavasi rétek, legelők, bozótok, üde lombhullató erdők, főként gyertyános–tölgyesekben, keményfa-ligeterdőkben és ezek tisztásain él.

A kárpáti sáfrány a Keleti–Kárpátokban, Észak–Erdélyben, Bihar-hegység, Pádis fensík (Románia), a Podóliai–fennsík (Ukrajna) völgyeiben, Magyarországon pedig az Észak–Alföldön és Bakonyban fordul elő.

A Kárpátok közelében elterülő beregi síkságon a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat következtében települt meg és maradt fenn a ritkaságszámba menő növény, mely kora tavasszal virágzik.

Forrás: wikipedia