A talaj világnapja
Megannyi jelentéktelen… és igencsak jelentős világnap mellett (mint a Föld világnapja, a Fák világnapja, az Állatok világnapja…) erre is nagyon fontos felhívni mindenki figyelmét, főleg a kertészkedők figyelmét!
mulcsolás, talajtakarás, nyírfa ágának aprítékával, formára nyírt örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida) körül ...(fent)
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által támogatott Talaj Világnap (WSD -World Soil Day) nemcsak a termőtalaj jelentőségét ünnepli, hanem mindenkit annak megóvására ösztönöz. 2014 óta hivatalos világnapként ünnepelhetjük a jeles napot, ráirányítva a figyelmet erre a talpunk alatt rejlő, sokszor elhanyagolt, de mindannyiunk életét és élelmiszerellátását meghatározó témára.
„… A talaj soha nem volt ekkora veszélyben, mint az elmúlt 50 évben elkezdődött városiasodás. intenzív mezőgazdaság és mértéktelen erdőirtások hatására…”
(Kökény Attila)
A regeneratív mezőgazdasági rendszerben a talajművelést az élő növények gyökerei és a talajlakó élőlények végzik.
A talaj forgatásának elhagyása, ásás mellőzése mind azt eredményezi, hogy a talaj különböző mélységeiben élő szervezetek életét ne háborgassuk, zavarjuk.
Vagyis az egészséges talajra jellemző összetett és bonyolult gombahálózatot ne daraboljuk szét, mert hiszen pont ez az alapja az egészséges talajéletnek, termelt növényeink egészségének.
A talaj fizikai szerkezetének romlása (porosodása) a talajélet csökkenésére vezethető vissza.
A talaj gazdag szervesanyagtartalmának kialakulásában szerepük és szükségük van a:
- talajlakó baktériumoknak,
- gombáknak,
- a növények által kiválasztott gyökér-váladékoknak,
- talaj makroszervezeteinek (gilisztáknak, hangyáknak),
- glomalin-ra (glikoprotein, mely a mikorrhiza gombák által termelt anyag, melyet 1996-ban fedezett fel egy amerikai kutató, Sara F. Wright.
Védjük és tápláljuk kiskertünk talaját!
Figyeljük meg a talajt: a talaj típusa (pl.: homokos, agyagos, meszes) bizonyos növények fejlődését erőfeszítéseik ellenére is meggátolhatja.
Az egyik talán legfontosabb, sokat emlegetett alapelv, hogy növényeink helyett elsősorban a talajunkat tápláljuk.
Az egészséges, tápanyagdús talajban ugyanis egészséges növény fejlődik. Fontos azonban, hogy ezt ne műtrágyák használatával tegyük, azok ugyanis megzavarják a tápanyagok természetes körforgását biztosító hasznos mikroorganizmusokat. Válasszunk inkább olyan természetes megoldásokat, mint a zöldkomposzt vagy az érett állati trágyák, trágyakomposztok. Ezek nem csak tápanyagtartalmuknál, hanem szerkezetüknél fogva is előnyösek, valamint mikrobiológiai összetételük is igen változatosak.
A morzsalékos szerkezetű, érett zöldkomposzt ágyásunkra történő kijuttatása vagy talajba dolgozása egyaránt növeli a szerkezet nélküli talajok vízmegtartó képességét, és segíti a tömörödött, agyagos talajok lazítását.
A konyhában és a kertben keletkező zöldhulladékot mi magunk is komposztálhatjuk, egy vagy több, kertünk árnyékos szegletébe telepített komposztkeretben, és ha ez nem elég, akkor a legközelebbi professzionális komposzttelepről beszerezhetünk biztonságos, jó minőségű, kizárólag növényi alapanyagokból készült zöldkomposztot.
A talajt soha ne hagyjuk takaratlanul!
Több lehetőségünk is van a talaj takarására: komposzttal, avarral, fűkaszálékkal mulcsozhatunk, ha van haszonnövény az ágyásban, és élő takarónövényekkel védhetjük a talajfelszínt, ha éppen üresen áll az ágyás.
A mustár, facélia vagy a spenót gyors növekedésük és nagy zöldtömegük, a hüvelyesek (pl. szöszös vagy pannonbükköny, tavaszi bükköny, takarmányborsó vagy lóbab) nitrogén-megkötésük miatt számítanak kiváló takarónövénynek.
Az ősszel vetett takarónövényeket tavasszal levágjuk, amik így holt mulcsként, vagy a talajba dolgozva tápanyagutánpótlás céljából tovább hasznosulnak.
Csökkentsük az ásással történő talajbolygatást!
Talán elsőre nem gondolnánk, de a túl gyakori és túl mély talajforgatás többet árt, mint használ.
Talpunk alatt ugyanis olyan komplex rendszert találunk, ahol a puhatestűek, földgiliszták, az ízeltlábúak, a gombák és egysejtűek, vagyis a talaj egész ökoszisztémája összehangolt rendszerként működik, és felel a szervesanyagok lebontásáért, hogy az azokból felszabaduló tápanyagok növényeink számára felvehetőek legyenek.
A talaj rendszeres kapálásával, a talajrögök átforgatásával azonban agresszíven beleavatkozunk ebbe a törékeny rendszerbe, és megzavarjuk az élőlények közötti fontos kapcsolatokat.
Válasszuk a talajforgatással járó ásás helyett a kíméletes, sekély művelést, amikor arra szükség van (pl. trágya bedolgozása). A tömörödött talaj levegőztetését ásóvillával segítsük, ami sokkal enyhébb beavatkozás, hiszen használatával nem keverjük talajt, nem forgatunk ki rögöket a földből.
Az őszi, 5-10 cm-es komposztréteggel történő ágyástakarás pedig kiváló módszer arra, hogy minden további anyag használata nélkül pótoljuk a főszezon alatt felhasznált tápanyagot, és egyúttal javítsuk a talaj szerkezetét. Az ilyen módon kezelt ágyásoknál a tavaszi szezon kezdetén bátran ültethetünk közvetlenül a komposztos felső rétegbe.
Használjuk ki a növénytársításban rejlő lehetőségeket
A növénytársítások alkalmazása nagyszerű módja annak, hogy maximalizáljuk kertünk hatékonyságát.
A gyakorlati alapú megfigyelések sokféle növénytársítási lehetőséget írnak le: a társított növények a kertünk erőforrásait, a napfényt, tápanyagokat optimálisan használják ki, elrejtik egymást a kártevők elől.
Például: egyik növény illó anyagaival elriaszthat olyan kerti kártevőket, amelyek egy másik fajt károsítanak. Különösen a zöldségeknél tapasztalható magasabb terméshozam, jobb íz, valamint a kártevőkkel és betegségekkel szembeni fokozott ellenálló képesség, ha jó szomszédok mellé ültetik őket.
A vegyeskultúrás termesztés egyúttal sokkal változatosabb képet mutat, ami a szemnek is kellemes látványt nyújt, kiváltképp, ha virágos sávokat is illesztünk a zöldségnövények sorai közé.
Néhány példa az ideális kombinációkra
+ Paradicsom: A bazsalikom nem csak az ételekben, hanem a kertben is jó társa a paradicsomnak. A körömvirág szintén jó szomszéd, ami a fonálférgek elriasztásával segíti az egészséges növények fejlődését. A paradicsom további barátai a spárga, a sárgarépa, a zeller, a hagymafélék, a saláta, a petrezselyem és a spenót.
+ Sárgarépa: A hagymafélék és a sárgarépa jó társnövények, mivel a hagyma elűzi a sárgarépalegyeket, a sárgarépa pedig a hagymalegyeket és a póréhagymamolyokat. A rozmaring és a zsálya szintén segít a sárgarépalégy visszaszorításában.
+ Saláta: A salátaleveleken táplálkozó csigák távoltartása érdekében érdemes mentát ültetni a salátalevelek közé. A bab, a cékla, a brokkoli, a sárgarépa, a kukorica, a borsó, a retek és a körömvirág szintén jó társnövények. Ez utóbbi pedig vonzza a levéltetveket fogyasztó katicabogarakat is.
+ Zöldbab: A bab és a kukorica jól megférnek egymás mellett, a bab számára ugyanis kiváló támasztékot ad a kukoricaszár. A bab emellett megköti a nitrogént a talajban, tápanyaggal látja el a kukoricát. További társnövények a brokkoli, a kelbimbó és a káposztafélék családjának más tagjai, valamint az uborka, a borsó, a burgonya és a retek.
Növényvédelem a biokertben
A biogazdálkodásban a felhasználható növényvédő szerek köre a talajok, és a teljes kerti ökoszisztéma védelme érdekében erősen korlátozott. A növényvédelem így akkor lesz a leghatékonyabb, ha már a kertünk tervezésénél előnyben részesítjük a rezisztens fajtákat és a hazai klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodott tájfajtákat.
Az időben és pontosan elvégzett megelőző kezelések (pl. a fák tavaszi lemosó permetezése) pedig elejét vehetik az esetlegesen később kialakuló jelentős kártételnek.
További fontos alapelv, hogy a gyümölcsfáinkat a metszések során úgy alakítsuk, hogy koronájuk szellős legyen: ezzel megelőzhetjük, hogy az esős napokat követően túl sok nedvesség maradjon a leveleken, ami kedvez a gombás betegségek elszaporodásának.
A növényeink szakszerű ápolása tehát elengedhetetlen, legyen szó a beteg növényi részek eltávolításáról, vagy éppen a szakszerű öntözési technikáról (a növényeket soha ne felülről, hanem a töveknél öntözzük).
"A talaj a Földön élő fajok közel 60%-ának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és élelmiszertermelésünk 95%-át biztosítja...
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a világnap alkalmából az egészséges talajok jelentőségére és a biogazdálkodás talajvédő szerepére hívja fel a figyelmet...
Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. Mivel élelmiszertermelésünk 95%-a a talajhoz kötött, így az egészséges, termékeny talaj létfontosságú számunkra....
A talaj nemcsak közeg, amiben a növények nőnek, hanem a Föld leggazdagabb élőhelye. A talajok adnak otthont az ismert élőlény fajok több mint felének. Egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint eddig alábecsültük a benne rejlő fajgazdagságot: itt él a világ gombáinak 90%-a, a növények 85 %-a és aktériumok több mint fele. Egy gramm talajban – ami mindössze negyed evőkanál, – akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón! Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1%-át sikerült eddig beazonosítani. Sok mindent nem tudunk még a talajunkban élő mikroorganizmusok változatos életközösségéről, vagyis a talaj mikrobiomról, és az ezen a területén folytatott további kutatások fontos felfedezésekhez és fejlesztésekhez vezethetnek a mezőgazdaság, az orvostudomány és a klímakutatások területén egyaránt.
Ritkán hallunk róla, de a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.
A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet.
Világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak.
A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza.
A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növényi diverzifikációval a biogazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást.
5+1 alapelv a talaj egészséges működéséhez
1.
A folyamatos talajtakarás élő vagy holt növényzettel (pl. takarónövények, zöldtrágya, mulcs alkalmazása) megőrzi a nedvességet, csökkenti a talaj felmelegedését és az erózió negatív hatásait, hátráltatja a gyomok növekedését, és élőhelyet biztosít a talajban, talajon élő szervezetek számára.
2.
A gyökérzónában élő talajmikrobák számára az élő gyökerek biztosítják – komplex vegyületek kiválasztásával – a szükséges táplálékforrást, ezért fontos, hogy lehetőség szerint az év 365 napján élő gyökerek legyenek a talajban. Két kultúrnövény között is képezzünk, ahol csak tudunk, „zöld hidakat” takarónövényekkel, köztes termesztéssel.
3.
A talajbolygatás valamennyi formája (pl. mechanikai művelés, növényvédőszerek használata, vagy túlzott taposás) a talaj élőlények mennyiségi és összetételük minőségi romlását eredményezi, ezért a talaj egészséges funkcióinak fenntartásához feltétlen szükséges az okszerű talajművelés.
4.
A biológiai sokféleség minden élő rendszer stabilitásának kulcsa, így a mezőgazdaságban is fontos a biodiverzitás támogatása. Elérhetjük ezt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésével (gyomirtók, gomba- és rovarölőszerek mellőzésével), műtrágyák helyett szerves tápanyagutánpótlás alkalmazásával, a vetésforgó bővítésével: takarónövények, pillangós növények alkalmazásával, állandó gyeptakaróval fedett területek, mezővédő erdősávok létesítésével, vizes élőhelyek, erdőfoltok megőrzésével és fenntartásával.
5.
A növénytermesztés és állattartás integrálásával helyreállíthatjuk a megszakadt körforgást: a szántóföldnek kevésbé alkalmas területeken állandó vagy ideiglenes legelő alakítható ki az állatok számára, miközben az elhullajtott trágya és a mérsékelt taposás a biodiverzitást és a gazdagabb talajéletet serkenti.
+1
Ha nem gondozol földterületet, akkor is sokat tehetsz a talajokért! Szavazz a pénzeddel, és vásárolj olyan termékeket, amik talajkímélő módszerekkel művelt gazdaságokból származnak. Keresd a zöld alapon fehér csillagokból álló bio logót, hogy biztos lehess benne, ellenőrzött ökológiai terméket választasz."
Forrás: Gribek Dániel
