Aranyeső, aranyvessző, aranyfa, aranycserje, aranyág – Mi a különbség?
Öt megnevezés, amit sárga virágú növényekre használunk. Többnyire helytelenül.
Az öt kifejezés valójában három teljesen különböző származású és habitusú növényt takar.
A virágzási idejük is eltérő, közös jellemzőjük ellenben az élénk sárga virágaik, ami miatt az arany jelzőt is kapták.
A legjobb, ha latin néven nevezzük.
Egy különleges aranyfa, a Forsythia giraldiana, a Vácrátóti Nemzeti Botakinus Kertben (fent)
Aranycserje
Egyik legszebb kora tavasszal virágzó cserjénk az aranycserje (Forsythia x intermedia), mely élénksárga virágaival a közparkok és a tavaszi kertek különleges dísze, melyet sokan aranyesőnek hívnak.
A látványos díszcserjét szokták még kerti aranyfának, vagy aranyágnak is nevezni.
Felálló ágrendszerű, évelő cserje, mely lombfakadás előtt nyílik élénksárga virágokat bontva.
A virágzás után a növény zöld levélzetével díszít, alkalmas nyírott és nyíratlan sövény kialakítására, de ültethetjük cserjecsoportba, vagy szoliterként, magányosan is.
Népszerűségéhez nagyban hozzájárul igénytelensége, szinte semmi gondozást nem igényel. Szaporítása is roppant egyszerű.
Metszeni csak elvirágzás után szabad, az egyéves ágrendszert ne bántsuk, hiszen majd azon lesz a következő évi virágzat. Távolítsuk el az elfagyott, elszáradt, beteg ágakat, így biztosítva helyet az egészséges ágaknak.
Alapvetően mindegyik fajtája jól tűri az erőteljesebb metszést.
Kertészetekben jobbára a F. suspensa és a F. viridissima keresztezéséből hozták létre, mely a vad fajtánál lényegesen bőségesebben virágzik.
Kedvencek a F. spectabilis, halványsárga virágzattal, a zöldes-sárga árnyalattal rendelkező F. primulina. A F. Beatrix Farrad fajta hatalmas, narancsos virágzatot hoz.
Létezik törpe változata is, a F. minigold.
aranycserje (fent, fotó: internet)
Aranyeső:
Aranyeső (Laburnum anagyroides), mely inkább fa, mint cserje formában vásárolható meg a kertészetekben.
A növény fő díszét élénksárga, fürtős virágai jelentik, melyek májusban nyílnak és bódítóan finom illatot árasztanak.
Virágzata leginkább a lilaakácra hasonlít, ezért tévesen szokták sárga akácnak is hívni.
Kertészetekben a hosszúfürtű, Laburnum x watereri Vossii fajtát ültetik, melynek illatos virága és mérgező magja terem.
Inkább szoliternek ültessük.
aranyeső ... (Fotó: internet)
Még inkább összekuszálja a dolgokat a
kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) elterjedése, ami egy sárga virágú, magas évelő növény, mely sem formában, sem virágzási időben nem hasonlít az előbbi cserjékhez, magyar elnevezésében viszont igen.
A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) nagytermetű évelő növény, hosszúkás fűrészes szélű leveleivel, valamint élénksárga füzéres virágzatával díszít.
Invazív növény! Gyorsan növekedik, tarackolva terjed, ne hagyjuk terjeszkedni!
A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) őshazája Észak-Amerikában van, szintén itt található a magas aranyvessző is, míg hazánkban a közönséges aranyvessző a honos.
Az aranyvessző neve is utal rá, hogy a növénynek aranysárga virágai vannak.
Az aranyvessző elérheti a kétméteres magasságot. Szára szőrökkel borított és nem ágazik el.
Aranysárga virágai bugába tömörülnek, méhek kedvelik. Ez a növény nagyon kedveli a nedves helyeket, éppen ezért legfőképpen folyók és árterek mentén találkozhatunk vele.
Népiesen istápfűnek is nevezik, amely az istápol szóból eredeztethető, vagyis már a népies neve is utal arra, hogy a növény gyógynövényként funkcionált a régebbi korokban, vagyis különféle betegségeket és egészségügyi problémákat orvosoltak a felhasználásával.
Legfőbb hatóanyagai a flavonoidok, a szaponinok és az illólaj. Az aranyvesszőben lévő hatóanyagok alkalmasak a húgyutak gyulladásait csökkenteni, megszüntetni, illetve a vesekő kialakulását megakadályozni.
kanadai aranyvessző, (forrás: gyogyszernelkül.hu)
És, hogy teljes legyen a bábeli zűrzavar ....
tél végén, kora tavasszal virágzik a
téli jázmin (Jasminum nudiflorum), amelyet az avatatlan szemek, időnként összetévesztenek az aranyfával.
Erről a növényről itt bővebben olvashatsz.
téli jázmin ...