Komposzt, komposztálás

Tavaszi legfontosabb munkálatok a kertben a metszés mellett a mulcsolás és komposztálás!

Mint azt tudjátok, kertemben mindenhol mulcsolok, takarom a talajt, hogy még jobban megvédjem a talajt a kiszáradástól, a talajban élő élőlények még egészségesebben, gazdagabban tudjanak fejlődni, mely anyag összességében egy szerves, természetes trágyaként funkcionál, melytől gazdagabb és egészségesebb a talajélet, ezáltal a növényünk is szebben fejlődik.

Nem mellesleg vásárolt komposztot is szoktam teríteni a növényágyások (virágágyások) tetejére, vékony rétegben a fűre is, valamint a már régebbről meglévő 4 db nagyobb méretű komposzt dézsám tetejére is szórok, így beoltva és némiképpen „felgyorsítva” az érés, komposztálódás folyamatát.

Kiváló minőségű, rostált komposztot, Budapesten a Főkertnél vásárolok.

Az itt alkalmazott komposztálási technológia nyitott, nagyprizmás eljárás, melynek kifejlesztésében és ellenőrzésében folyamatosan részt vesz az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete.

Biztos lehetsz benne, hogy gyommagvak nem kerülnek az előállított komposztba, sem vírusok és baktériumok, így tökéletes megoldás a Te kertedben is!

A környezetvédelmi rendszer biztosítja az egyedülállóan magas minőséget és hatóanyagtartalmat.

A kemény fizikai munka (komposzt zsákba lapátolása) során sok-sok ismerőssel találkoztam, valamint Pelyva László üzemvezetővel is, aki lelkesen mesélt a technológiáról, a telep jövőbeli fejlesztéséről:

-     új behajtási rendszer, sorompó felállítása,

-     zsákoló gép beszerzése kiskert tulajdonosok részére,

-     kétféle minőségű, szemcseméretű anyag vásárlása.

Mindez a vásárlók kényelmének és gyorsabb kiszolgálásának érdekében.

Látogassatok el a Komposzttelepre, hiszen nemcsak „fekete aranyat” tudtok bezsákolni, hanem sok-sok kertbaráttal, lelkes kertészkedő társakkal, vagy velem is tudtok találkozni.

Mit nevezünk komposztnak?

A komposzt biológiailag lebomló anyagok aerob bontásával előállított földszerű anyag. 

A komposztálódás folyamata során friss szervesanyag mezofil és termofil hőmérsékleti fázison megy keresztül, ami jelentősen csökkenti a kórokozók és a gyommagvak életképességét, valamint tartós humuszformákban stabilizálódik a szén. 

A komposztot jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használják.

Zöldkomposzt

A leggyakrabban előforduló, és kiskerti körülmények között is előállított komposzt-típus, melynek alapját a különböző növényi maradványok (nyesedékek, falevelek, gallyak, konyhai zöldhulladék) képezik. 

Nagy mennyiségben keletkezik zöldkomposzt a települési komposzttelepeken, néha ezt a komposztelőállítási formát ipari előállításnak hívják, holott semmi természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik: egyszerűen a nagyságrend, a szervezettség és a gépesítés miatt nevezik ipari vagy iparszerű komposztálásnak. 

A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel, melyeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. 

A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6-8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő. 

A megfelelő érettségű, porhanyós komposzt egyaránt használható tápanyagutánpótlásra az ültetőgödörbe keverve, talajfelszínre terítve, vagy akár palántanevelő közegként is.

Komposztált trágya

Hazánkban leggyakrabban a komposztált marhatrágya, vagy marhatrágya komposzt kifejezésekkel találkozhatunk a különböző kertészeti áruházakban elérhető termékek csomagolásán. 

Ez valójában nem más, mint állati (általában szarvasmarha) trágya és szalma vagy egyéb alomanyag keverékéből készült, aerob bontáson átesett szervesanyag. 

A komposztált marhatrágya, vagy marhatrágya komposzt nem azonos a szárított (majd granulált vagy pelletált) szarvasmarha trágyával: ez utóbbi csak vízelvonáson esett át, az aerob érésen nem.  

Az állati trágyák esetében különösen fontos az érésidő, ugyanis a friss trágyának jellemzően magas a só-, és ammóniatartalma, ezáltal megégetheti minden olyan növény gyökerét és szárát, amellyel közvetlenül érintkezik. 

Komposztálás hiányában a trágyában természetesen előforduló gyommagvak életképesek maradnak, az állat bélrendszeréből származó kórokozók (pl. E. coli baktérium) pedig további veszélyforrást jelenthetnek. 

A fentiek miatt tehát kiemelten fontos, hogy az állati trágyákat megfelelő ideig érni hagyjuk, és a komposztálódási folyamat alatt átessenek a termofil fázison (mely a komposzthalom 60-70oC fokra történő felmelegedésével jár, ezáltal elpusztítja a nem kívánatos kórokozókat és csökkenti a gyommagvak csírázóképességét). 

A komposztált állati trágyák kiválóan alkalmasak a magasabb tápanyagigényű növények (pl. Solanaceae család tagjai) fejtrágyájaként alkalmazva.

Gombakomposzt

Alapját a gombatermesztés során felhasznált szubsztrát (ami többnyire szalma, búzakorpa, gipsz, lótrágya, baromfitrágya keveréke) adja, ami a gombatermesztés végén, mint melléktermék keletkezik. 

A termesztett gombáink, akár a csiperke, akár a laska, a szubsztrát anyagát részben elbontják, átalakítják, az úgynevezett letermett gomba termőblokkok micéliummal (gombafonalak szövedékével) jól láthatóan erősen átszövetettek. 

A gombakomposzt értékét épp az adja, hogy a komposzt alkotó szervesanyagokban, kötött formában található nitrogén a szervesanyag bomlása után átépült a gombafonalakba, ezek elpusztulása és lebomlása után a keletkező nitrogén formák a növény számára könnyen felvehető tápanyagot jelentenek. 

Ezt az anyagot a zöldkomposzthoz és a trágyakomposzthoz hasonlóan megfelelő kezelés és érés után használhatjuk talajaink tápanyagutánpótlására, emellett azok vízmegtartó képességét is jelentősen javítja. 

Érdemes viszont arra figyelni, hogy letermett laskagomba szubsztrátot csak akkor szabad gyümölcsfák alá teríteni, ha a laskagomba szubsztrátot komposztálták, és kellőképpen felhevült, ellenkező esetben mi magunk fertőzzük meg féltve őrzött gyümölcsfáinkat farontó gombával!

Szennyvíziszap-komposzt

Olyan szennyvíziszapot nevezünk szennyvíziszap-komposztnak, amelyhez az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen került előállításra. 

A szennyvíziszap-komposzt tehát összetételét és felhasználási lehetőségeit tekintve is jelentősen eltér a fent említett komposzt-típusoktól: alapja a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz ülepítése, tisztítása után visszamaradó iszap, melyet szigorú kezelési eljárások betartása mellett, kizárólag erre engedéllyel rendelkező telepek állíthatnak elő. 

Agráriumban való felhasználása a talajvédelmi hatósággal való együttműködésen alapul.

Szennyvíziszap-komposzt ökológiai gazdálkodásban nem használható fel!

Vermikomposzt vagy gilisztakomposzt

A komposztok egy speciális esete az ún. gilisztakomposzt, vagy gilisztahumusz, melynek előállítása földi-, vagy trágyagiliszták aktív közreműködésével történik. 

A vermikomposztálás során az epigeikus (a talajfelszín közvetlen közelében élő) gilisztafajok elfogyasztják a szervesanyagot, amit tápanyagban gazdag humifikált szerves trágyává alakítanak át. Legtöbbször a vörös giliszta (Eisenia fetida) fajt használják a vermikomposzt rendszerekben. 

A vermikomposztálási folyamat során az állatok a nyersanyag szubsztrátot szájszervükkel először kisebb darabokra őrölik, ezzel apróbb részecskéket képezve, és növelve a felületet. Az anyagra tovább hat a gilisztabél mikrobiális flórája és az emésztőenzimek, így finom szemcsés termék jön létre, amely további jótékony tápanyagokkal és mikroflórával gazdagodik. 

Ezeken a fizikai és biokémiai mechanizmusokon kívül a giliszták mozgásuk során a levegőztetést is elősegítik, így hozzájárulnak az anyag egyenletes keveredéséhez. 

A vermikomposztálás az egyik legkiválóbb szervesanyag-újrahasznosítási lehetőség, ami a konyhai hulladékok (pl. hámozási maradék) hasznosításában is segít. 

Forrás: biokutatas

Mit komposztáljunk?

- Kerti zöldjavakat (lehullott lomb, levágott fű, gallyapríték, sövénynyesedék stb.)

- Konyhai zöldjavakat (zöldség- és gyümölcsmaradványok, kávézacc, teafű, tojáshéj, vágott virág stb.)

Miért komposztáljunk?

Mert aki komposztál:

- Csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét.

- Kiváló minőségű virágföldet készít.

- Rendszeres testmozgást végez, egészséges életet él.

- Saját környezetével - öntevékeny módon - harmóniára törekszik.

Hol komposztáljunk?

- Lakásunk erkélyén

- Családi házunk kertjében

- Lakóközösségben, társasházunk udvarán

- Munkahelyi közösségben

- Oktatási-, kulturális-, szociális intézményben

- Közparkban, temetőben 

- Telepen - energiaigényes zöldhulladék begyűjtési rendszeren keresztül. 

Miben komposztáljunk?

- Helyben

- Prizmában

- Fa keretben

- Műanyag silóban

- Fém hálóban

- Bontott téglából épített komposztálóban

Hogyan komposztáljunk?

Hagyjuk helyben!

Gyűjtsük külön!

Aprítsuk fel!

Keverjük össze!

Forgassuk meg!

Érleljük be!

Rostáljuk át!

Ültessünk bele! 

Mennyi ideig tart a komposztálódás?

Komposztunk - a kiindulási anyagoktól és a körülményektől függően - 3-6-12-18-24-36 hónap alatt érik meg.

Forrás: komposztforum

Kertem egy félreeső részén, csücskén, a Kiserdő mögött létesítettem 4 db, közel 300 literes komposzt-dézsákat.

Kissé árnyékos területen helyeztem el úgy, hogy az alja nem zárt, így közvetlenül érintkezik a talajjal.

Komposztálót akkor is érdemes létesíteni, ha egyébként nincs szükségünk termőföldre. 

Az ősz a fa- és bokorültetések fő időszaka is, ami jó alkalom az éveken át érlelt komposzt kitermelésére. Eközben is érdemes természetbarát módon eljárni és a legtermetesebb lakókat az újra induló komposztálóba átmenteni, hogy folytathassák életüket és munkájukat.

Különleges élőhely 

A többfunkciós komposzt lényege, hogy miközben lehetővé teszi a konyhai (almahéj, krumpli héja)és kerti zöldhulladék (lenyírt fű, hullott lomb, ledarált gally) környezetbarát elhelyezését, különleges élőhely-oázist jelent a bomló növényzettel táplálkozó, vagy ebben szaporodó gerinctelen élőlények sokaságának, melyek tevékenységének köszönhetően mi pedig magas tápértékű termőtalajhoz jutunk. 

Komposztálót akkor is érdemes létesíteni, ha egyébként nincs szükségünk termőföldre – ilyenkor eszközünk teljes munkaidőben természetvédelmi és természetbúvárkodási funkciót lát el, különleges lakókkal.

 Biológia sokféleség 

A komposztálóba folyamatosan hordott zöld növényi anyagok lebontó élőlények sokaságának nyújtanak élőhelyet. 

Ezek mérettartománya a mikroszkopikus baktériumoktól a hüvelykujjnyi lárvákig terjed. Tevékenységük áldásos hatásaként a laza és ezért nagy helyigényű hullott lombból és lenyírt fűből egy-két év alatt remek minőségű termőföld keletkezik, ami nem mellesleg az óriási kiindulási anyaghalom töredékére tömörödik össze.

A komposzt kitermelésekor érdemes figyelmet fordítani a legtermetesebb lebontók, az akár hüvelykujj méretű lárvák kimentésére és a kitermelést követően újra használatba vett komposztálóba történő visszahelyezésére. 

Ezek ugyanis szinte azonnal, majd tavasztól igazán aktívan nekilátnak a zöldhulladék (ilyenből az elkövetkező hetekben bőven lesz utánpótlás a lombhullásnak köszönhetően) lebontásában első lépést jelentő, nélkülözhetetlen aprításához. 

Lárvamentés 

A lárvamentésre készülve érdemes egy megfelelő méretű gyűjtőedényt előkészíteni, és ebbe némi komposztot tenni, mert így haladós a munka, csak dobálni kell a szem elé kerülő állatokat. 

Gyerekkel különösen jó móka játékosan versenyezni, hogy ki talál többet. 

Végül a kimentett lárvákat tegyük vissza a kitermelés után ismét összeállított komposztálóba visszatöltött rostamaradékba. 

A puha lárvák sérülését úgy tudjuk elkerülni, ha az ismét rendszerbe állított komposztálóba először visszalapátoljuk a talajjavításra még nem alkalmas, még nem kellően érett és nagyobb darabokat tartalmazó maradékot.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)

Nagyüzemi szinten, környékünkön, a Főkert végzi a komposztálást, ahonnan megbízható, egészséges, kórokozó mentes természetes anyagot kaphatunk:

" ... A fenntartási munkák során keletkezett zöldhulladékot, a lombot, kaszálékot, gallyakat, saját komposzttelepünkön dolgozzuk fel, ahol az alapos válogatás, majd aprítás után a hulladékból magas dombokat, úgynevezett nagy prizmákat építenek munkatársaink. 

Az intenzív lebontó folyamatok annyi hőt termelnek, hogy a prizmák belsejében akár a 70 ˚C-ot is elérheti a hőmérséklet. Emiatt nemcsak a kórokozók, gombák, baktériumok, állati kártevők pusztulnak el a komposzt érése során, hanem a gyommagvak is, így nem juttatunk vissza hívatlan vendégeket a zöldfelületeinkre.

Körülbelül 9 hónap kell ahhoz, hogy megszülessen a végtermék, a jó minőségű, morzsalékos, összegyúrható komposzt. 

... A tavaszi esők bemossák a komposztszemcséket a talajba, így javul a talajszerkezet, a víztartóképesség, és instant szervesanyag jut be a gyökerekhez, segítve a növényeket az intenzív növekedési, fejlődési időszakban...."

Forrás: főkert.hu

Kertemben, a komposztáló felé vezető úton ...

Kertemben, a Kis erdő szélén, igaz egy távoli kertcsücsökben kapott helyet a komposztáló.

Úgy alakítottam ki a megközelíthetőséget, hogy élmény és kaland legyen a komposzt kivitele a konyhából.

Az itt található növények:

sűrűlevelű kutyatej 

cserszömörce

gólyaorr 

török kutyatej 

ázsiai bangita 

klematisz

bóbita cserje 

húsos som 

fekete berkenye Ribes nigrum 

fekete ribizli

köszméte, 

sárga egres 

koreai kecskerágó

Mostanában nagyon sok szó esik a komposztálásról.

Az első és legfontosabb maga a hely kiválasztása. Figyelembe kell venni, hogy honnan hordja majd bele az ember a növényi hulladékot. 

Egy kertes házban két helyről fog majd belepakolni, egyrészt a kiskertből, másrészt pedig a konyhából.

Jó egy olyan helyet keresni a komposztládának, amely egyiktől sincs túl messze. Mert ha túlságosan messze kellene vinni a kertben, akkor kétszer meggondoljuk, ha a konyhában megpucolunk egy almát, kivigyük-e a héját a komposztra. 

Pedig az egyik legértékesebb tápanyag a komposztban maga a konyhai hulladék.

A biokertész szerint a megközelíthetőség legyen az első szempont, de arra is oda kell figyelni, hogy félárnyékos helyet válasszon az ember. 

A tűző napon ugyanis teljesen kiszáradhat a komposzt, és leállhatnak benne a hasznos folyamatok. (Nyáron, nagy melegben célszerű locsolni!)

Ha viszont túlságosan árnyékos helyre kerülne a komposztláda, akkor épp az ellenkezője történne: a komposzt nagyon nedves lenne, és a hasznos mikroorganizmusok megfulladnának benne.

A helyszín kiválasztásánál további fontos szempont, hogy a komposztáló alatt a nedvesség el tudjon folyni, ezért véletlenül se szabad betonra tenni. Ha van rá mód, lehelyezés előtt célszerű megigazítani, felpuhítani alatta a talajt, de tehető alá homokréteg is, hogy jobb legyen a vízelvezetése. 

Az így fellazított talajra állítsuk rá a komposztládákat, így annak minden feltétele adott ahhoz, hogy elkezdjük a komposztálást.

ősszel ... 

nyáron ...

tavasszal ...

novemberben ....

kora reggel ...

októberben ...

vagyis nincs olyan időszak, amikor ne lenne mutatós és szép kertem ezen része.