Természetes növényvédőszerek és tápanyagok
Kertemben elsősorban a természetes növényvédő szereket és tápanyagokat részesítem előnyben.
-tavasszal és ősszel használom az Artis nevű készítmény, mely egy bio rovarölő termék a Beauveria bassiana gomba spóráit tartalmazza.
Ez a gomba kedvezőtlen feltételeket teremt a talajban előforduló egyes rovarok és fonálférgek számára.
Minden kertészeti kultúrában alkalmazható.
Alkalmas: gyökértetvek, földibolhák, tripszek, drótférgek, cseresznyelégy- és dió burokfúró légy lárváinak gyérítésére.
- a citromhéj, a narancshéj, a banánhéj felhasználására is rengeteg felhasználási tippet olvashatunk.
Citromhéjat kiáztatva a savanyú közeget kedvelő növényeknek juttatok ki.
Konyhakertünkben is sokféleképpen hasznosíthatjuk a banán héját is. Kitűnő táplálék a termőföldben élő jótékony férgek számára.
Keverjük össze vízzel, hagyjuk állni pár napot, és használjuk műtrágya helyett a zöldségeinkhez! Ezt a vizes egyveleget tovább hígítva és szórófejes flakonba téve a szobanövényeink permetezésére is használhatjuk.
A banánhéjat komposztba is dobhatjuk, de megszárítva, majd összetörve mehet a virágfölddel összekeverve.
Remek szerves trágya a legtöbb kerti növény számára, mivel az érett banán szárított héja kb. 12%-nyi ásványi anyagot tartalmaz. Ennek nagy része kálium, de jelentős a magnézium- és kalciumtartalma is. Kisebb mennyiségben nitrogén és kén is található a sárga héjban.
Inkább bio banán héjával dolgozzunk!
- tojáshéj apróra összetörve, alkalmazható a csigák ellen, jó vastag rétegben.
A paradicsomok ültetésekor a lyukba szórt tojáshéj-darabok segíthetnek elkerülni a csúcsrothadást, ami egy gyakori paradicsombetegség.
- a kávézacc nitrogénben gazdag, ezért időnként minden kerti és szobanövényeinket megajándékozhatjuk egy kevéske adaggal.
De ne a virágföldre, a talaj tetejére szórjuk, hanem keverjük bele, mert a levegőn megpenészedik, ha túl nedvessé válik, pl. locsoláskor.
Arra vigyázzunk, hogy túlzásba azért ne vigyük, mert a kávézacc nagy mennyiségben túlságosan savanyúvá teheti a talajt. De pont ezért a savanyú közeget kedvelőknek viszont mehet (rododendronok, hortenziák, páfrányok, Azáleák, örökzöldek).
A kávézacc kalciumban és magnéziumban is gazdag.
Amikor elkezd bomlani, nitrogént, foszfort és káliumot bocsát ki, így a zöldségmagokat zaccal keverve, illetve elvetve gazdag és egészséges termésre számíthatunk.
Természetesen kifejezetten értékes eleme a komposztnak is. Segít a hő létrehozásában és fenntartásában, valamint a komposzt nedvességtartalmának kezelésében.
Hangyák és csigák ellen is hatásos!
- Dobjuk a használt teafiltert a komposztba, ez majd felgyorsítja a bomlási folyamatokat. Valamint elősegíti a növények talajának nedvesség fokozását is, ha a gyökérzóna köré szórjuk és virágfölddel befedjük, hogy esztétikusabb legyen.
Hogyan tápláld a virágföldet élesztővel?
Az élesztő gazdag ásványi anyagokban és mikroelemekben. Vízben feloldva az élesztőből olyan anyagok bocsájtódnak ki, amelyek elősegítik a növények gyorsabb növekedését. Ellenállóbbak lesznek tőle a virágok és az átültetést is jobban fogják bírni.
Csak egyetlen dologra kell figyelned: az élesztő, csak meleg földben fejti ki a hatását!
- Élesztős „lötyi”: 5l-es desztillált vizes flakonban feloldok egy kocka friss élesztőt (Budafoki) kézmeleg vízben, ázik pár napig (de akár már 1-2 óra múlva is fel lehet használni), míg teljesen feloldódik.
Ez lesz az alaplé, majd ezt hígítom tovább.
Öntözés alkalmával ebből az alapléből öntök kb 1-2 dl-nyit az 5 literes locsolókannába, felöntöm vizzel...és már mehet is a növényeknek.
Érdemes zárt flakonban tárolni, mert 1-2 napos tárolás/érlelés után szaga van!
Itt még többet olvashatsz az élesztő csodás tulajdonságairól és hatásáról. :
"... Számos kutatóhelyen folytattak kísérleteket kétszikű és egyszikű növényeknél élesztőgombákkal.
Mintegy 1500 létező élesztőfaj közül a sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) fajjal végzett kísérletek mindegyikében pozitív eredményről számoltak be.
Az élesztőoldat, mint biostimuláns, fehérjéket, szénhidrátokat, nukleinsavakat, lipideket, különböző ásványi, valamint növekedés szabályozó anyagokat is tartalmaz.
A növények növekedésére és morfológiájára is hatást gyakorol: paradicsomnál a nitrogén és foszfor tartalmát növelte, valamint növekedését is fokozta, bár a speciális hatásmódját nem tudták feltárni. Lóbabnál lombpermetezéssel kijuttatott 1%-os töménységű élesztőoldat szignifikánsan fokozta a növények növekedését, a lombozat klorofill és fitohormon tartalmát, növelte a szemtermés (magok) fehérje- és szénhidráttartalmát, valamint a termés mennyiségét is a kísérletbe vont valamennyi fajtánál.
Másik kísérletben a talaj toxikus anyagainak növényi növekedést gátló hatását az élesztőoldatos beöntözés megszűntette, a fertőzött talajban a növények növekedését biztosította. A növények ellenálló képességét az élesztő két azonosított génje váltotta ki. Rózsabokroknál a rügyképződést beöntözéssel, a virágzást lombpermetezéssel javasolják fokozni, illetve alkalmazzák 3 evőkanál/10 liter víz töménységben. Cukorrépa magok vetés előtti élesztőoldatban történő áztatása, a kezeletlen magok talajának élesztőoldatos beöntözése lényegesen gátolta a palántadőlést okozó talajlakó gombák (Rhizoctonia, Fusarium) fertőzését. Tárolt gyümölcsök és zöldségfélék romlásának csökkentésére is bevált az élesztők alkalmazása.
A sütőélesztő tápanyagpótlásra való alkalmasságának kérdése hazai kutatók figyelmét is felkeltette.
A Szegedi Tudományegyetem munkatársai élesztőkivonatok növényekre gyakorolt hatásával foglalkozó 71 cikk adatait, eredményeit dolgozták fel. Valamennyi kísérletben a növények tápanyagellátására pozitív hatást gyakoroltak az élesztős kezelések.
A kísérletek rendelkezésre álló eredményei – növények sokfélesége miatt – nehezen összehasonlíthatók és általánosíthatók.
Sajnos jelenleg nem rendelkezünk az egyes növényekre ajánlható kezelések dózisának, a növény fejlődési stádiumához kapcsolt/ajánlott kezelési időpontok meghatározásának ismeretével. Ezek még hiányoznak az élesztőkivonat gyakorlati alkalmazásához. Amíg ilyen összefoglaló jellegű, autentikus, megbízható adatokkal nem rendelkezünk, mindenki csak saját felelősségre alkalmazza az élesztőoldatos kezeléseket.
Úgy tűnik, a kísérletek többségében felhasznált és bevált 0,5-1%-os töménység kedvező hatású, és a növényeknél károsodást nem okoz...."
Forrás: Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus (agroforum)
Arra figyelj, hogy csak akkor öntözd meg a növényeidet az élesztős vízzel, ha a lakásban elég meleg van, mert az élesztő csak akkor fejti ki a hatásait.
A kerti növények esetében is tavasszal és nyáron érdemes alkalmazni ezt a módszert, amikor megfelelő az időjárás.
Ha havonta kétszer élesztős vízzel öntözöd a növényeket, sokkal gyorsabban fognak nőni és erősebbek lesznek.
Kizárólag a saját tapasztalatomra támaszkodva merem azt kijelenteni, hogy az élesztő tényleg működik, melyet 2017. óta alkalmazok rendszeresen.
Fontos!
Bármelyik tápanyagot juttatjuk is ki, mindig nedves talajra locsoljuk, szárazra soha!
Inkább többször keveset, mint ritkán a nagy töménységet!
